Biblia hitelességét bizonyító videó sorozat#5. (utolsó) rész"Ezüst lemezen aranyalma" avagy milyen régi a Biblia szövege?A videó teljes képernyős módban is megjeleníthető a jobb alsó sarkánál található "Fullscreen" gombbal!
- Tudjuk, hogy Ószövetség héber szövege, mintegy 1100 éven át íródott. Az Újszövetség ennél jóval rövidebb idő, kb. fél évszázad alatt állt össze. De vajon melyek a legkorábbról fennmaradt írásos emlékek a Bibliából? Mielőtt a kérdésre konkrétan válaszolnék, egy fontos dolgot kell tisztáznunk. A Biblia szövegét eredetileg olyan író anyagokra, állati bőrre és papiruszra írták, amelyek csak a legritkább esetben, megfelelő környezeti feltételek mellett maradhattak fenn az ókorból. Főként a nagyon száraz vidékek, Egyiptom homokja vagy a júdeai helység barlangjai feleltek meg a fennmaradás feltételeinek. Főként erről két említett helyről várhatjuk tehát a kérdésedre a választ. Az Újszövetségből a legkorábbi töredék, egy mindössze 9*6 cm-es papirusz darabka, amely János evangéliumának 18. fejezetéből tartalmaz néhány verset. Ezt a töredéket Manchesterben John Rylands könyvtárba őrzik, ezért is nevezik John Rylands papirusznak. Az ismeretlen helyről származó papiruszt 1920-ban vásárolták Egyiptomban. Két szempontból szenzációs. Az egyik, hogy az írásszakértők szerint Kr. u. 100 és 150 között íródott, ami azért megdöbbentő, mert tudomásunk szerint János Evangéliuma valamikor a 90-es években született. Vagyis az evangélium szövege már egy emberöltőn belül Egyiptomban is ismertté vált. A másik, hogy ez a papirusz fecni nem tekercsről, hanem a mai könyvformátum elődjéből egy kódexből származik. - Vagyis már az első keresztények is élen jártak a újabb médiaeszközök használatában. Maradjunk még az Újszövetségnél. Mindannyian hallottunk már a híres qumáni tekercsekről, amelyekről bizonyára most is esik majd szó. Találtak-e újszövetségi szövegeket a Holt-Tengeri Tekercsek között? Azért mondjuk el azok kedvéért, akik még nem hallottak róla, hogy a qumráni tekercseket a Holt Tenger északnyugati csücskében felfedezett hírhedt Qumrán településről nevezték el, amelynek környékén 11 barlangban több, mint 800 műből került elő több, mint 10 000 töredék. Ezek 2/3-a Biblia, vagy a bibliához szorosan kapcsolódó magyarázó szöveg. Keletkezésüket a Kr. előtti 3. század és Kr. u. 70 közé teszik. A zsidó esszénusok által lakott települést ekkor rombolták le a rómaiak. Mivel Qumránt 70 után bizonyíthatóan nem lakták, igazi szenzáció lenne, ha akár arámi, akár görög nyelvű újszövetségi részletek bukkannának itt elő. A 90-es években egy német kutató, Carsten Peter Thiede rukkolt elő azzal az állítással, hogy a 7Q5 kódjelű qumráni szöveg nem más, mint Márk evangéliuma 6. fejezetének aprócska töredéke. A szövegből azonban olyan kevés maradt meg, és azok is olyan általánosan használt kifejezések, hogy ez alapján lehetetlen eldönteni a kérdést. A tudó világ mindenesetre egyöntetűen elutasította az azonosítást. - Annál több viszont az Ószövetségből fennmaradó dokumentum. Így van. Egyedül a 4-es számú barlangban 118 töredék került elő az Ószövetség különböző könyveiből. - Valamennyi könyvből? Ma már elmondhatjuk, hogy igen. Eszter könyvének töredékeit fedezték fel a legkésőbb. A Qumránból előkerült legrégebbi kéziratok a Kr. e. 3. század utolsó negyedére datálhatók. Például a Kivonulás vagy a Sámuel könyvéből, Jeremiásból és Dánielből származó szövegek. Ez azt jelenti, hogy az Ószövetség utolsó könyvének keletkezése és az első szövegemlék fennmaradása között alig 100 évre olvadt a különbség. Ez egy ókori könyv esetében hallatlanul kevés. - Ezek még mindig elég későinek tűnnek ahhoz képest, hogy Mózes a Kr. e. 15. század közepén vagy Jeremiás a Kr. e. 6. században működött. Nincsenek még ennél is korábbi szövegeink? Először is aggódásra semmi okunk. A Bibliai szöveg változatlan formába történő továbbörökítését aprólékos másolási szabályok biztosították. És a másolatokat folyamatosan ellenőrizték. A kérdés mégsem rossz. És van is rá pozitív válasz. Gábriel Barkai, a magyarországi születésű izraeli régész 1979-ben, Jeruzsálem dél-nyugati falai előtt húzódó Hinnom-völgyében végzett kutatásokat. Az itt található barlangokat már ősidők óta temetkezési helynek használták a jeruzsálemiek. A 24-es és a 25-ös számú üregben Barkaiék két kis ezüst lemezkét találtak. Ez egyikre egy bibliai szövegekből összeállított imádságot írtak. A másikra pedig az ároni áldást karcolták óhéber betűkkel. Barkai a Kr. előtti 7-6.századra datálta a szöveget az íráskép alapján. S bár ezt azóta sokan vitatták, 2004-ben a Dél Kaliforniai Egyetem kutatói megerősítették. Az ezüstlemezkék mindenképpen Jeruzsálem Kr. előtti 586-os lerombolása előtt keletkeztek.
- Ezek szerint az Ószövetséget mindenképpen a babiloni fogság előtt jegyezték le és állították össze.
|