Biblia hitelességét bizonyító videó sorozat#4. rész"Saulusból Paulus" avagy hogyan jöttek létre az első római gyülekezetek?A videó teljes képernyős módban is megjeleníthető a jobb alsó sarkánál található "Fullscreen" gombbal!
- A magyar szólás szerint „Saulusból Paulus” lett. Igaz-e ez a mondás? S ha igen, hogy is történt ez a „pálfordulás”? Valóban érdekes, mennyi szólásmondás őrzi a magyarban Pál apostol emlékét. Csakhogy rosszul. A tipikus példája ennek „pálfordulás” kifejezésünk, amit hajlamosak vagyunk negatív értelemben használni. Pedig az „eredeti” pálfordulás nagyon is pozitív esemény volt: a vérszomjas, dühödt keresztényüldöző Saulból a keresztény egyháztörténelem legnagyobb igehirdetője lett. Sajnos a „Saulusból Paulus” mondással is baj van. Saul ugyanis már születésekor viselte a Paulus nevet… - …hogyan? Ezek szerint Saul nem az egyházban kapta a Paulus (vagyis Pál) elnevezést, mint ahogyan például Simon, Jóna fia a Kéfás vagy Petrosz nevet? Bizosan nem. Pál ugyanis - mint azt jeruzsálemi kihallgatásán közölte az őt vallató római katonatiszttel (Csel 22:27) - már születésekor is római polgár volt. A római polgárok pedig három nevet viseltek… - …például: Marcus Tullius Cicero, vagy Quintus Horatius Flaccus. Pontosan így van. A három név közül az első a mai „keresztnév”-nek felel meg, a második a családi név, a harmadik egy ragadványnév, ami rendszerint a származásra utal (cognomen). Amikor egy idegen férfi római polgárjogot kapott (például úgy, hogy a rabszolgaságból felszabadították), általában felvette patrónusának családi nevét, eredeti nevét pedig ragadványnévként (de latinosított formában) tartotta meg. Így lett a híres történetíró Jószéf ben Mattitjáhuból (József, Mátyás fia) Titus Flavius Josephus. - Ezek szerint, ha jól értem, Saul esetében is ez történhetett. Pontosan. A római joggal rendelkező, de zsidó vallású családban született apostolnak volt egy „keresztneve”, amit nem ismerünk; egy családi neve, ez az ősi római Paullus nemzetségnév, valamint egy ragadványneve: a Saulus, amely az eredeti zsidó neve volt. - Csakhogy túlestünk ezen a névkérdésen… De van itt egy érdekesség. Pál apostol első missziós útja Ciprusra vezetett, ahol találkozott az ottani római helytartóval. Ezt a helytartót pedig történetesen Sergius Paullusnak hívták. Véletlen lenne a két név egybeesése? Mielőtt erre válaszolnék, elmondom, hogy Sergius Paullus helytartóról már a XX. század elején kerültek elő feliratos források: úgy Ciprusról, mint Kis-Ázsiából. Feltűnő, hogy a senatori rangú Paullus birtokai éppen ott feküdtek, amerre ciprusi szolgálata után Pál vette útját. Az is érdekes továbbá, hogy Pál és útitársa - az egyébként ciprusi születésű - Barnabás milyen könnyedén bejutott a helytartói palotába Paphoszban, a sziget fővárosában. Igazolni ugyan nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy (Sergius) Paullus Pálnak vagy Pál apjának patrónusa lehetett. - Ez egyfajta pártfogót jelent? Ennél azért valamivel többet. Ma a pártfogó-pártfogolt viszony nem jelent túl szoros elkötelezettséget. A római világban ha valakit felszabadítottak a rabszolgaságból, jogi értelemben csak „feltételesen került szabad lábra”: volt gazdája ugyanis patronusa lett, akinek ő cliensként volt kénytelen szolgálni. Idővel természetesen ez a patrónus–kliens viszony lazult. - Tudunk-e valamit Sergius Paullus további sorsáról? Bibliatanítók mindig is kiemelték vele kapcsolatban, hogy a Barjézussal történt eset után (Csel 13:10–11) Paullus helytartó megtért. Lukács talán ezért s nevezi őt „okos embernek” (Csel 13:7). Mivel a Paullusok esetében - ahogy említettem - magas rangú, ősi római családról van szó, szerencsénkre sok felirat maradt fenn a Rómában élő családtagoktól. Több forrás utal egy bizonyos Sergia Paullina „házánál lévő collegiumra”, amelyről kutatók azt feltételezik, hogy a legelső római házi gyülekezetek lehettek. A collegiumot alapító hölgy szerintük a ciprusi helytartó fiának (Lucius Sergius Paullusnak) leánya volt. - Mit kell a kollégiumon értennünk? Gondolom, nem diákszállásokat. A collegium kifejezés az antik Róma jogi nyelvezetén olyan önkéntes szakmai vagy vallási közösséget jelentett, amely hatósági engedéllyel rendelkezett. Hivatalos engedély nélkül a császárkorban aligha tűrtek volna meg olyan szerveződéseket, amelyek rendszeresen összegyülekeznek, akár profán, akár vallási célból. Nem véletlen, hogy a zsinagógák szervezeteit is collegiumi rendszerben képzeli el a kutatás. Lehetséges, hogy a Pál apostol is ilyen házi collegiumra utalt, amikor a Rómaiakhoz írt levélben köszöntötte az Aquila és Priscilla „házánál levő gyülekezetet” (Róm 16:5).
- Köszönöm a sok új és érdekes információt. A legközelebbi beszélgetésben visszatérünk az Ószövetségre, és megvizsgáljuk: milyen régi is az Ószövetség legrégibb írásos emléke?
|