Biblia hitelességét bizonyító videó sorozat#2. részNázáret, ahol a Messiás lakottA videó teljes képernyős módban is megjeleníthető a jobb alsó sarkánál található "Fullscreen" gombbal!
A mai Názáret - egy zömmel arabok lakta, 100 ezres lakosságú nagyváros - már szinte semmiben sem hasonlít arra a Galilea dombjai között megbújó apró falucskára, amely egykor Jézusnak szolgált otthonául: itt éltek szülei (József és Mirjám), valamint testvérei (legalább hatan). Lukács evangéliumában olvassuk, hogy a tizenkét éves Jézus, miután szüleivel együtt felment a jeruzsálemi Templomba, és ott az írástudók előtt is tanúságot tett rendkívüli bölcsességéről, visszatért Názáretbe: „aláment velük, és ment Názáretbe, és engedelmes volt nekik” (Lk 2:51). Jézus kortársai számára is közismert volt, hogy a „csodarabbi” Galileából, közelebbről Názáretből származott. János evangéliumában Natanaél kérdezte Fülöptől: „Származhat-e valami jó Názáretből?” (1:46). A költői kérdésben rejlő ironikus felhang nemcsak Názáret jelentéktelen voltára utalt, hanem a júdeai és galileai zsidó lakosság ellentétét is tükrözte. A mózesi Törvény betűje iránt mélységesen elkötelezett júdeabeliek (többnyire a farizeus párthoz tartozók), ugyanis mélyen megvetették és tisztátalannak tartották a „pogányok körzetében”, azaz Galileában lakó zsidókat. A Biblia kritikusai szemében évszázadokon át mégis szálkát jelentett Názáret bibliai említése. Hogy miért? Mivel az evangéliumokon és későbbi keresztény forrásokon kívül egyetlen kortárs feljegyzés sem örökítette meg a falucska nevét. Názáretet sem a Galileát keresztül-kasul ismerő Flavius Josephus (a Pál apostollal kortárs zsidó hadvezér, majd történész) nem említette, sem a III–V. században keletkezett hatalmas talmudi irodalomban nem szerepelt neve. Ebből a hiányból kiindulva a Biblia történetiségét kétségbe vonó kritikusok arra a következtetésre jutottak, hogy Názáret nem is létezett. Mint kiderült, ismét tévedtek. 1962-ben egy héber feliratra bukkantak Caesareában, a római kori Izrael közigazgatási központjában, nem messze annak III–IV. században épült zsinagógájától. A szöveg rendkívül töredékes, ezért olvasható részét nagybetűkkel jeleztük a magyar fordításban: „…Tizenhetedik rend: Hezir Mamlija; Tizennyolcadik rend: Happicéc Nácáret; Tizenkilencedik rend: Petahja Akla (’KLH), arab; Huszadik rend: Ezékiel Migdal Nunaja…” Ez a meglehetősen unalmas felsorolás egy történetileg rendkívül értékes, a Bibliát - több szempontból is - közvetlenül hitelesítő szöveg! Hátteréhez tudni kell, hogy az Áron családjából való zsidó papságot huszonnégy rendbe szervezték, s ezek a rendjüknek megszabott sorrendben hetente váltották egymást a jeruzsálemi Templomban végzett szolgálatukban (1Krón 24:7–19; Neh 11, 12). A Templom Kr. u. 70-ben történt lerombolását, de még inkább a Bar Kokhba-felkelés leverését (Kr. u. 135) követően a papi családok főként Galilea falvaiban telepedtek le. A zsidók azonban ezután sem tettek le Templomuk újjáépítéséről. A Templom viszont nem működhetett papok nélkül, így szükséges volt, hogy a rendeket - ha az alkalom úgy hozza - bármikor újra össze lehessen állítani. Ezért a papi rendek nevét és letelepedési helyét kőbe vésték, és kitették a zsinagógákban. A caesareaihoz hasonló papi listák kerültek elő Askelónban, a galileai Kisszufimban és Rehovban, sőt a távoli Jemenben is. Érdekesség, hogy a huszonnégy papi rendet elsőként a magyarországi születésű Klein Sámuel rekonstruálta irodalmi szövegek: az Áv hó 9-re (vagyis a templomrombolás évfordulójára) írt zsinagógai dalok (úgynevezett pijjutok) alapján.
A caesareai papi listának azonban nem csak abban áll a jelentősége, hogy Názáret létezését bizonyítja. A héber szövegből az is kiderül, hogy a falu nevét nem a zajin, hanem a cáde betűvel írták, vagyis azt nem Názáretnek, hanem Nácáretnek ejtették. Ennek jelentőségét akkor értjük meg, ha az előző esszénkben már idézett Ézsaiás-próféciát újra elolvassuk: „És ered majd vessző Isai [Dávid apja] törzsökéből, és ág hajt ki gyökereiből” (Ézs 11:1, IMIT fordítás). A zsidó és keresztény írásmagyarázat egyértelműen a Messiásra vonatkoztatja a fenti idézetet, ahol az „ág” szó helyén a héber nécer kifejezés áll. Bár Názáret nevét sokszor sokféleképpen magyarázták már, mivel a falu nevének III–IV. századi zsidó kiejtése Nácáret volt, bizonyosra vehetjük, hogy a név az „ág” szóból ered, így írásmagyarázati szempontból joggal vonatkoztatható Ézsaiás próféciájára. Ebből kiindulva érthetjük meg Máté evangéliumának Jézusra vonatkozó utalását: „lakozott a Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni” (Mt 2:23).
|